Próféták Gyöngye

„Szellők kísérnek mostanában engem,
szellők szavára száll az alkonyat.
Szellők zenélnek, túlvilági hárfák,
szellők nevetnek ezüst éjszakán át.
Minden helyütt szél, szél, szelek zenéje,
lágy, altató, halk temetői dal.
Szellő a szerelem, szellő az élet,
a csók, a tűz szeles magasba réved,
Üres levegő szellőpalotám,
Én hallgatom e dalt.
Szememben éjfél.
Virrasztva vacogok a kósza szélnél,
s búcsúzó arcom halovány.”

/Kosztolányi Dezső/

"Éjfélt ütött az óra, a lelkekért.
Múlt és jelen szellemeinek idejét,
Ma éjjel gyógyítható a kétségbeesés.
Szíved ésakaratod tartsd a Fény felé."

/Edain McCoy/